A bolygók helyzete a Nap körül

A két ábrán a Földhöz hasonló felépítésű kőzetbolygók, illetve az óriásbolygók helyzete látható a Föld pályasíkjára, az ekliptikára merőlegesen, északi irányból nézve. A körök csak az égitestek helyét jelölik, de nem arányosak az égitestek méretével. A kőzetbolygók ábrájának méretarányában például a Nap átmérője csak 0,6 mm, a Föld átmérője pedig mindössze 0,005 mm lenne és még a Hold pályája is messze a Föld helyét jelző kör belsejébe kerülne. A kék kör közepén lévő egyetlen fekete képpont területe látható erősen kinagyítva a Hold helyzetét bemutató képen. A csillagászati szemléltető ábrákon a hatalmas méretskálák miatt a minden tekintetben méretarányos ábrázolás általában nem megvalósítható.

A bolygók pályájának síkja nem esik egybe az ekliptikával – bár az eltérés legfeljebb néhány fok. A pályáknak az ekliptika fölötti (attól északra lévő) szakaszát folyamatos vonal, az ekliptika alatti szakaszát pontozott vonal ábrázolja. A pályának a napközeli pontját egy rövid merőleges vonalszakasz jelöli.

Az óriásbolygók napi elmozdulása az ábra méretaránya mellett észrevehetetlenül kicsi lenne, ezért ezekből a képekből havonta csak egy van a hónap közepének megfelelő helyzetre.

A bolygók keringési irányát nyíl mutatja. Az ekliptika síkára épülő csillagászati koordináta-rendszer fő irányai is láthatók. Az ekliptikai hosszúság kezdőpontja (l=0°) a tavaszpont irányában van, amerre a tavaszi napéjegyenlőség idején a Napot látjuk. A méretarányt megadó vonalszakaszon az AU (Astronomical Unit = csillagászati egység) mértékegység a Nap–Föld távolság középértékét jelenti.

Az óriásbolygók ábráján az összehasonlítás megkönnyítésére – egyszerűsített formában – bekeretezve látható a kőzetbolygók képének a területe is. Ha ezeken az ábrákon a Föld helyére képzeljük magunkat, akkor magyarázatot kapunk a bolygók és a Nap égbolton látható elhelyezkedésére és mozgására, amit az esti égbolt képek mutatnak.