Merkúr
A bolygó sokkal közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, és keringése
során a Földről nézve legfeljebb 28 fokra távolodik el a Naptól.
Ezért legkedvezőbb esetben is csak napkelte előtt a hajnali szürkületben
a keleti látóhatár közelében, vagy napnyugta után az esti szürkületben
a nyugati látóhatár fölött figyelhető meg. A bolygó a Holdhoz hasonló
fázisokat mutat, de ezt még távcsővel is nehéz megfigyelni.
Az év folyamán hajnalban kereshető a következő időszakokban:
január 29–március 24.
május 31–július 9.
szeptember 30–október 26.
A bolygó mindegyik időszak végén a fényesebb.
Az év során a legkedvezőbb reggeli láthatósága október második hetében van.
Az esti láthatóság időszakai:
január 1–január 17.
április 11–május 12.
július 25–szeptember 17.
november 25–december 31.
A bolygó mindegyik időszak kezdetén a fényesebb.
Az év során a legjobb esti láthatósága április közepétől május elejéig van.
Vissza a lap elejére
Vénusz
A Vénusz is közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, de keringése során
a Földről nézve 47 fokra is eltávolodik a Naptól, ezért sokkal könnyebb
megfigyelni, mint a Merkúrt. Napkelte előtt a keleti égbolt, vagy napnyugta
után a nyugati égbolt feltűnő fényességű égitestje. A bolygó szintén
mutat a Holdhoz hasonló fázisokat, és ez már kisebb távcsővel is észrevehető.
Január kezdetén még megfigyelhető a délnyugati látóhatár fölött az esti szürkületben,
ekkor egy órával nyugszik a Nap után. Néhány nap alatt azonban fokozatosan eltűnik
a lenyugvó Nap fényében. Január 9-én van alsó együttállásban a Nappal.
A hónap közepén már a hajnali égen látható, másfél órával kel a Nap előtt.
Ez az időtartam a hónap végéig két órára nő, majd május végéig lassan csökken.
Legnagyobb fényességét február 12-én éri el, és március 20-án van legnagyobb
nyugati kitérésben. Egészen szeptember közepéig nagyjából a hajnali szürkület
kezdetén kel. Ezután egyre közelebb kerül a Nap irányához, és október 22-én
van felső együttállásban. December elejétől ismét az esti szürkületben kereshető
a délnyugati égbolton.
Vissza a lap elejére
Mars
A Mars bolygót az év első felében a hajnali égbolton lehet megtalálni.
Január elején két órával kel a Nap előtt. Kelésének időpontja nagyon
lassan tolódik korábbra. Május elejétől kezdve egyre hosszabb
idővel előzi meg a Napot. Augusztus végén már éjfél körül kel, és az
éjszaka második felében figyelhető meg. Szeptember elején
másfél órával, október elején két és fél órával kel éjfél előtt, és
az éjszakának egyre nagyobb részében látható. December elején
napnyugta körül jelenik meg, 8-án van szembenállásban. Ekkor
az egész éjszaka folyamán megfigyelhetjük. Az év végén viszont már
két órával napkelte előtt lenyugszik.
Vissza a lap elejére
Jupiter
A bolygó az év elején négy órával nyugszik a Nap után, így az esti órákban
még megfigyelhető. A következő hetekben egyre korábban nyugszik,
igy esti láthatóságának időtartama gyorsan csökken. Február közepétől
március közepéig túl közel jár a Nap irányához, ezért helyzete
megfigyelésre nem alkalmas. Március 5-én van együttállásban a Nappal.
Ezután a hajnali szürkületben lehet megkeresni. Április elején még csak fél órával,
május elején már másfél órával kel a Nap előtt. Ezután kelési időpontja
egyre korábbra tolódik. Július elején éjfél körül kel, és az éjszaka
második felében látható. Szeptember 26-án kerül szembenállásba a Nappal,
amikor egész éjszaka megtalálható az égen. A következő hónapokban egyre
korábban nyugszik. December közepén éjfél körül éri el a látóhatárt, így
az éjszaka első felében figyelhető meg.
Vissza a lap elejére
Szaturnusz
A bolygó február 4-én kerül együttállásba a Nappal, ezért csak március elejétől
lehet megpróbálni a felkeresését a hajnali szürkületben. Láthatósága gyorsan javul,
április közepén 2 órával, május közepén már 3 órával kel a Nap előtt.
Június közepén éjfél körül kel, és az éjszaka második felében figyelhető meg.
Kelési időpontja egyre korábbra kerül, és az éjszaka mind nagyobb részében
látható az égen. Augusztus 14-én kerül szembenállásba a Nappal, ekkor egész
éjszaka a látóhatár fölött találjuk. A következő időszakban a bolygó
lenyugvásának ideje kerül egyre korábbra. Október végén éjfél körül nyugszik,
és csak az éjszaka első részében figyelhető meg. December végén 4 órával nyugszik
a Nap után. Ekkor csak a koraesti égen láthatjuk.
Vissza a lap elejére
Uránusz
A bolygó fényessége a szabad szemmel láthatóság határán van, ezért távcső nélkül
csak a jó szemű megfigyelő pillanthatja meg, ha csillagtérkép segítségével sikerül
azonosítania a helyét a Kos csillagképben. Január végétől április elejéig
az esti égen kereshető. Április közepétől május végéig
túl közel jár a Nap irányához, ezért egyáltalán nem figyelhető meg. Május 5-én van
együttállásban a Nappal, vagyis pályájának a Földdel átellenes pontján halad át.
Június elejétől a hajnali égen lehet megtalálni. Ezt követően az éjszakának egyre
nagyobb részében tartózkodik a látóhatár fölött. November 9-én kerül szembenállásba
a Nappal, ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Ezután a lenyugvása kerül egyre korábbra,
de év végén még az éjszaka első felében megkereshető a Kos csillagképben.
Vissza a lap elejére
Neptunusz
A Neptunusz szabad szemmel nem látható, csak távcsővel és részletes csillagtérkép
segítségével található meg a Vízöntő csillagképben. Az év legelején a koraesti égen
még megkereshető. Február elejétől április elejéig túl közel van a Nap irányához,
ezért egyáltalán nem figyelhető meg. Március 13-án van együttállásban a Nappal,
vagyis pályájának a Földdel átellenes pontján jár. Április végétől a hajnali égen lehet
megtalálni. Ezt követően az éjszakának egyre nagyobb részében tartózkodik a látóhatár
fölött. Szeptember 16-án kerül szembenállásba a Nappal, ekkor egész éjszaka megfigyelhető.
Ezután a lenyugvása kerül egyre korábbra, de év végén még az éjszaka elején megkereshető.
Vissza a lap elejére
|
|
|
