Merkúr
A bolygó sokkal közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, és keringése
során a Földről nézve legfeljebb 28 fokra távolodik el a Naptól.
Ezért legkedvezőbb esetben is csak napkelte előtt a hajnali szürkületben
a keleti látóhatár közelében, vagy napnyugta után az esti szürkületben
a nyugati látóhatár fölött figyelhető meg. A bolygó a Holdhoz hasonló
fázisokat mutat, de ezt még távcsővel is nehéz megfigyelni.
Az év folyamán hajnalban kereshető a következő időszakokban:
március 4–április 27.,
július 10–augusztus 9.,
november 1–december 3.
A bolygó mindegyik időszak végén a fényesebb.
Az év során a legkedvezőbb reggeli láthatósága november közepén van.
Az esti láthatóság időszakai:
január 24–február 19.,
május 12–június 22.,
augusztus 27–október 20.
A bolygó mindegyik időszak kezdetén a fényesebb.
Az év során a legjobb esti láthatósága február első felében, valamint
május végén–június elején van.
Vissza a lap elejére
Vénusz
A Vénusz is közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, de keringése során
a Földről nézve 47 fokra is eltávolodik a Naptól, ezért sokkal könnyebb
megfigyelni, mint a Merkúrt. Napkelte előtt a keleti égbolt, vagy napnyugta
után a nyugati égbolt feltűnő fényességű égitestje. A bolygó szintén
mutat a Holdhoz hasonló fázisokat, és ez már kisebb távcsővel is észrevehető.
Az év elején az esti nyugati égbolt feltűnő égitestje. Három órával
nyugszik a Nap után, és ez az időtartam lassan növekszik. Január végén három
és fél órával, március elején négy órával, április közepén pedig már csaknem
négy és fél órával követi a Napot. Ez az időtartam április végétől gyorsan
csökkenni kezd. Május végétől június elejéig a Nap közelsége miatt nem lehet
megfigyelni. Június 3-án kerül alsó együttállásba a Nappal. Néhány nappal
később azonban már megkereshető a keleti égen a hajnali szürkületben.
Június közepén még csak egy órával kel a Nap előtt, de ez az időtartam
augusztus végéig csaknem négy órára növekszik, ezután nagyon lassú csökkenésbe
kezd. November elején három, december végén másfél órával előzi meg
a felkelő Napot. Így az év utolsó harmadában végig a hajnali égbolton
láthatjuk.
Vissza a lap elejére
Mars
A Mars bolygó az év első felében a hajnali égbolton látható.
Január folyamán csaknem három órával kel a Nap előtt. Ez az időtartam
május elejéig alig változik. Június közepén egy órával éjfél után
kel és az éjszaka második felében figyelhető meg. Kelési időpontja
egyre korábbra tolódik. Augusztus elején egy órával, szeptember
eleján három órával kel éjfél előtt. Október 13-án kerül szembenállásba
a Nappal, ekkor napnyugtakor kel, és az egész éjszaka folyamán látható.
Ezután lenyugvási időpontja kerül egyre korábbra. November végén
két és fél, december végén másfél órával éjfél után nyugszik le.
Március 20. körül a Jupiter közelében, március végén – április
elején a Szaturnusz közelében látszik elhaladni az égen. Mindkét időszakban
a Mars a halványabb, enyhén narancsos fényű égitest.
Vissza a lap elejére
Jupiter
A bolygó az előző év december 27-én került együttállásba a Nappal, ezért január
elején a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, de a hó közepén már egy órával
kel a Nap előtt, és a hajnali keleti égen kereshető meg.
Ezután kelési időpontja egyre korábbra tolódik. Május végén éjfél körül kel,
és az éjszaka második felében látható. Július 14-én kerül szembenállásba a Nappal,
amikor egész éjszaka megtalálható az égen. A következő hónapokban
egyre korábban nyugszik. Szeptember végén éjfél körül éri el a látóhatárt,
így az éjszaka elején figyelhető meg. Az év végéhez közeledve egyre rövidebb ideig
marad a látóhatár felett az esti órákban. December végén már mindössze két órával
követi a lenyugvó Napot. Március 20. körül a Mars látszik elhaladni a bolygó
közelében, ekkor a Mars a halványabb, enyhén narancsos fényű égitest.
A Jupiter decemberben látványosan megközelíti az égen a Szaturnuszt.
A látszó szögtávolság december 21-én a legkisebb, mindössze 0,1 fok.
A két bolygó közül a Jupiter a fényesebb.
Vissza a lap elejére
Szaturnusz
A bolygó január 13-án kerül együttállásba a Nappal, ezért csak február elejétől
lehet megpróbálni a felkeresését a hajnali szürkületben. Láthatósága gyorsan javul,
március közepén már 2 órával, április közepén 3 órával kel a Nap előtt. Május végén
éjfél körül kel, és az éjszaka második felében figyelhető meg. Kelési időpontja
egyre korábbra kerül, és az éjszaka mind nagyobb részében látható az égen.
Július 20-án kerül szembenállásba a Nappal, ekkor egész éjszaka a látóhatár
fölött találjuk. A következő időszakban a bolygó lenyugvásának ideje kerül
egyre korábbra. Október elején már éjfél körül nyugszik, és csak az éjszaka
első részében figyelhető meg. November közepén még 4 órával, december végén
már 2 órával nyugszik a Nap után. Ekkor csak a koraesti égen láthatjuk.
A Jupiter decemberben látványosan elhaladni látszik az égen a Szaturnusz
mellett. A látszó szögtávolság december 21-én a legkisebb, mindössze 0,1 fok.
A két bolygó közül a Szaturnusz a halványabb.
Vissza a lap elejére
Uránusz
A bolygó fényessége a szabad szemmel láthatóság határán van, ezért távcső nélkül
csak a jó szemű megfigyelő pillanthatja meg, ha csillagtérkép segítségével sikerül
azonosítania a helyét a Kos csillagképben. Január
közepétől április elejéig az esti égen kereshető. Április közepétől május közepéig
túl közel jár a Nap irányához, ezért egyáltalán nem figyelhető meg. Április 26-án van
együttállásban a Nappal, vagyis pályájának a Földdel átellenes pontján halad át.
Május végétől a hajnali égen lehet megtalálni. Ezt követően az éjszakának egyre
nagyobb részében tartózkodik a látóhatár fölött. Október 31-én kerül szembenállásba
a Nappal, ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Ezután a lenyugvása kerül egyre korábbra,
de év végén még az éjszaka első felében kereshető a Kos csillagképben.
Vissza a lap elejére
Neptunusz
A Neptunusz szabad szemmel nem látható, csak távcsővel és részletes csillagtérkép
segítségével található meg a Vízöntő csillagképben. Az év legelején a koraesti égen
még megkereshető. Február közepétől április elejéig túl közel van a Nap irányához,
ezért egyáltalán nem figyelhető meg. Március 8-án van együttállásban a Nappal,
vagyis pályájának a Földdel átellenes pontján jár. Áprilistól a hajnali égen lehet
megtalálni. Ezt követően az éjszakának egyre nagyobb részében tartózkodik a látóhatár
fölött. Szeptember 11-én kerül szembenállásba a Nappal, ekkor egész éjszaka megfigyelhető.
Ezután a lenyugvása kerül egyre korábbra, de év végén még az éjszaka első felében látható.
Vissza a lap elejére
|
|
|
