Útmutató a Hold és a bolygók láthatósága ábrához

 A képekről a Hold és az öt szabad szemmel látható bolygó kelésé­nek, delelésének és lenyugvásának az időpontja olvasható le nagy­jából 5 perc pontos­sággal. Az óra skála télen a közép-európai időt (KÖZEI), a nyári időszámítás (NYISZ) tartama alatt a nyári időt mutatja. A 9 és 15 óra közötti nappali időszakot az ábra nem tartal­mazza. A képen ábrázolt adatok Magyarország közepes földrajzi koordinátáira érvényesek:

földrajzi hosszúság 19 fok, földrajzi szélesség +47,5 fok

 Minthogy hazánk kiterjedése nem nagy, az adatok jó közelítéssel használ­hatók az egész ország területén. A kelési, delelési és nyug­vási időpontok esetében a 19 fok hosszúsági körtől keletre fokonként négy percet le kell vonni a megadott időpontból, nyugat felé pedig ugyanennyit hozzá kell adni.
 A vastag függőleges sárga vonalak a napnyugta és a napkelte időpontját adják meg. A közelükben lévő vékony, pontozott vonalak az esti navigációs szürkület végét és a reggeli navigációs szürkület kezdetét jelölik – ekkor a Nap 12 fokkal van a látóhatár alatt. A középső pontozott vonal az éjszaka közepe, a valódi éjfél, amikor a Nap legmélyebben van a látóhatár alatt.
 Az egyes égitestek nevének magasságában húzódó vízszintes vonalról leolvashatók az égitest éjszakai láthatóságának legfon­tosabb adatai. Amennyiben a vonal kezdete (bal széle) az ábra területén belülre esik, az égitest kelési időpontját adja meg. Ha a vége (jobb széle) látható az ábrán belül, arról a lenyugvás időpontját lehet megállapítani. A delelést vékony függőleges vonal mutatja.

 Ha egy kör is található a vonalon, az az égitest megfigyelésére leg­kedvezőbb időpontot jelzi – természetesen ideális időjárási helyzet, és minden zavaró hatástól mentes környezet esetén.
 Ha az égitest a két szürkületi időpont között delel, akkor a delelés a legjobb láthatóság időpontja, mert ekkor jár az égitest legmagasabban a látóhatár fölött.
 Amennyiben a delelés az esti navigációs szürkület kezdete előtt történik, akkor a legkedvezőbb időpont a szürkület vége, mert ekkor már kellően sötét van, viszont ezután az égitest látóhatár feletti magassága csökken. Ha a delelés a reggeli navigációs szürkület kez­dete után van, akkor pedig a szürkület kezdete a legjobb időpont, mert az égitest látóhatár feletti magassága ugyan ezután tovább növekszik, de eközben egyre világosabb lesz.
 A kép jobb oldalán az m jelzésű oszlop a Hold esetében az aktuális holdfázist, a bolygóknál pedig a hozzávetőleges fényességet mutatja. A bolygók ugyanolyan koronggal szerepelnek az esti égbolt képen is, mint a láthatósági ábrán. A h oszlop az égitest látóhatár fölötti magasságát adja meg a körrel jelölt legkedvezőbb láthatóság időpont­jában. Amikor ez a szög csak néhány fok, akkor még ideális körül­mények között is kevés az esély a megfigyelésre.
 A kép alatti Előző nap illetve Következő nap feliratokra kattintva úgy léptet­hető az időpont, hogy eközben az égitestek éjszakai lát­hatóságát bemutató ábra a képernyő területén belül egyhelyben marad. Ezáltal követhető az égitestek láthatóságának napi változása. A középen lévő Használati útmutató felirat pedig erre az oldalra vezet.